‘A szakirodalomban az Ipar 4.0 történetének rövidsége ellenére is nagyszámú publikáció található, olyan átfogó elemzés is (pl. Viharos és társai 2017) mely összefoglalja az Ipar 4.0 felméréseket, modelleket, másrészt bemutatja saját javaslatát az Ipar 4.0 fejlettség mérésére. De releváns kutatást foglal össze a BCG (Boston Consulting Group) ide vonatkozó publikációja is. [7]Az eddigi felmérések, túlnyomórészt tanácsadó cégek által összeállított kutatásokat tartalmaznak, a következők szerint
1.1.Makroszintű összehasonlító elemzés
- World Economic Forum (WEF), “The Global Competitiveness Report” – Globális versenyképeségi index [7]
\nEz egy származtatott rangsor, ágazatra, a K+F+I (Kutatás + Fejlesztés + Innováció) -re és a digitalizációra vonatkozó kritériumok alapján. 12 pillérben foglalja össze azon feltételeket, melyek alapján egy ország leírható:\n\n \n
- 1. ábra: A globális versenyképességi indexrendszer [7]
- 2. ábra: A globális versenyképességi index Magyarországra [7]
Magyarország kiértékelése:
1.1.2. Roland Berger Index – országok közötti összehasonlítás
Különböző kategóriák alapján egyes országok Ipar 4.0 kiválósági szintje [8]\n\nRoland Berger 2014-ben makroszintű Ipar 4.0 érettségi mutatót dolgozott ki, amely magában foglalja, hogy a gyártási folyamatok mennyire kifinomultak a nemzetgazdaságban, mi az automatizáltság foka, milyen innovatív a munkaerő és milyen az innováció iránti hozzáállása. A hozzáadott értéket, a nyitottságot, az innovációs hálózatot és az internetes kifinomultságot is figyelembe vették az index kiszámítása során. Az eredményeket egy diagramban ábrázolták, ahol a függőleges tengely képviselte az index mértékét, míg a vízszintes tengely képviselte a GDP (%) gyártási arányát. Így Roland Berger az európai országokat négy klaszterbe sorolta be [9](3. ábra)
- 3. ábra: A Roland Berger Index az európai országokat négy klaszterre osztja[9]
- Boston Consulting Group (BCG) – Ipar 4.0 előrehaladás mértékének vizsgálata [10]
Német és amerikai vállaltok körében végezett online kérdőív.\n\n \n
- márciusában a BCG internetes felmérést végzett a vállalatokról, milyen előrehaladást értek el az Ipar 4.0 területen. A felmérés résztvevői német és amerikai vállalatok vezetői voltak. A felmérés célja az volt, hogy értékelje a vállalatok előre haladásának mértékét az Ipar 4.0 megvalósításában, felmérje a legfontosabb kihívásokat, és azonosítsa a végrehajtás hatékonyabbá tételét. A felmérés az Ipar 4.0 képesítésekre és az új Ipar 4.0 technológiák bevezetéséhez szükséges beruházásokra is kiterjedt.
- 4. ábra: Boston Consulting Group (BCG) – Ipar 4.0 előrehaladás mértékének vizsgálata[10]
1.2.Micro szintű összehasonlító elemzés
- Roland Berger European Industry 4.0 Readiness Index – vállalatok közötti összehasonlítás
A makro modell vállalatok összehasonlítására is alkalmas [11]
- 5. ábra: Roland Berger kutatás – Az Ipar digitális átállása[11]
1.2.2. Capgemini Maturity Modell – digitális érettség összehasonlítása
A 2012-ben indult kutatás fő kérdése: A gyártók készen állnak-e a digitális átállásra? [6]Ekkor azonban a vállalatok még nem voltak érettek a kérdésre.
2014-re a helyzet megváltozott, a gyártók túlnyomó többsége elismerte a digitalizálás szükségességét, és elismerte, hogy a digitális átalakítás elengedhetetlen a fenntartható versenyképesség biztosításához és a nyereséges növekedés egyik legfontosabb mozgatórugója. A tanulmány azt mutatja, hogy a digitális átalakulás stratégiai fontosságúvá vált a feldolgozóipar számára. [6]
A modell két dimenzió mentén (vezetési gyakorlat és a digitális képességek) 4 csoportba osztja a vállalatokat.\n
- 6. ábra: Az ipar digitális érettség modellje[12]
1.2.3. Fraunhofer Kutatás – termelési terület vizsgálata
A tanulmány a következő kulcskérdésekre keres választ:\n\n- Milyen termelési munkát várnak el a német gyártók?\n\n- Milyen új technikai megoldások állnak rendelkezésre a termelési terület számára, például a mobil eszközök, a kiber-fizikai rendszerek és a szociális média területéről?\n\n- Hogyan befolyásolja a megatrend a termelési munka rugalmasságát?\n\nEz a tanulmány alapot szolgáltat az Ipar 4.0 stratégia kidolgozásához, és így támogatja a vállalatoknak az I4.0 úton.\n\n \n\nA tanulmány célközönsége a feldolgozóipar és a technológia-orientált szektorok szereplői. Különösen a menedzserek, a szakemberek és a tanácsadók, valamint minden olyan személy, aki érdeklődik a németországi termelési munka jövőjének alakítása iránt, vagy aki segíteni szeretné annak alakítását. [13]\n\nNem összehasonlító, inkább interjús modell.\n\n \n
- 7. ábra: Fraunhofer felmérés[13]
1.2.4. VDMA (Verein Deutscher Maschinenbau-Anstalten) – érettségi modell – 6 dimenziós besorolás
Az érettségi modell az Ipar 4.0 négy dimenzióján alapul, melyeket az Industrie 4.0 Platform 2015-ben állapított meg. A műhely két további, általánosan alkalmazható dimenziót azonosított. Ezek a stratégia és a szervezet, illetve az alkalmazottak. Mindent összevetve a modell hat dimenziót vizsgál [14]:
- 8. ábra: VDMA érettségi modell [14]
- Stratégia és szervezet
- Intelligens gyár
- Intelligens műveletek
- Intelligens termékek
- Adat-vezérelt szolgáltatások
- Alkalmazottak
1.2.5. Viharos Zsolt és társai nem összehasonlító I4.0 érettség felmérése
Viharos és társai, a fentiektől teljesen eltérő megközelítést javasol, miszerint nem összehasonlító elemzéssel kisebb energiaráfordítással, hamarabb elérhető az az eredmény, mennyire készek a vállalkozások a digitalizációra, illetve az I4.0 megoldásokra. [6]\n\nA megközelítés 6 fő szempontrendszer, 3 technikai szempont és 2 mérési szempont szerint épül fel:
Fő szempontok a nem összehasonlító Ipar 4.0 érettség értékeléshez:
- Stratégia
- Vezetés
- Ajánlott termékek és szolgáltatások
- Ügyfelek
- Vállalati kultúra
- Emberek
Technikai szempontot:
- Termeléstámogatás
- Termelés végrehajtása
- Digitális gyártás
Mérési szempontok:
A mérési módszer egy kérdőív, amelyben a fent felsorolt fő szempontok alapján számos kérdést és témát dolgoznak fel az elemzett cég kulcsfontosságú, jellemzően funkcionális és általános vezetői segítségével. Minden kérdést a diszkrét skála két szempontból mér:\n\n \n
- Teljesítési szint értékelése
- A sikeres bevezetés relevanciájának értékelése
Végrehajtás:A mérési módszer kvalitatív értékeket eredményez, azaz a kérdező személyes interjúi kiterjesztik (jelentősen) a numerikus méréseket. [6]
1.3.Célkitűzések a szakirodalmi adatok tükrében
Az általam kidolgozandó módszer célkitűzése is ezt az irányelvet képviseli. Olyan kérdőíves felmérést definiáltunk, amely csak önmagához képest kell, hogy értékelje a vállalatot, tehát úgynevezett önértékelésről beszélünk. Ilyen kérdőívekre, illetve modellekre is találunk példát a szakirodalomban:
1.3.1. KPMG (Klynveld Peat Marwick Goerdeler) holisztikus felmérése
6 dimenziós besorolás (stratégia, technológia, rizikó management, emberek, működési kiválóság, vevői élmény). [15]
- 9. ábra: KPMG holisztikus modell[15]
1.3.2. IFKA (Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.) – önértékelési modell
A kormányzati támogatásokhoz belépőnek készült felmérés, amelyben mi is rész vettünk szakértőként. A kérdőíves felmérés szintén dimenziókat határoz meg, de a minősítési dimenziók itt maguk a vállalati részlegek (vállalat vezetés, minőség management, termelés, karbantartás, IT infrastruktúra, logisztika, termelés tervezés). Ezek mentén építi fel a kérdésrendszert, amivel a vállalatok érettségi szintjét 4 lépcsőben határozza meg:
- 10. ábra: Ipar 4.0 érettségi modell [16]
1.3.3. NTP(Nemzeti Technológiai Platform)felmérése
Kérdőíves besorolás online válaszok alapján, elsősorban a meglévő és tervezett technológiákat vizsgálja az alábbi pillérek és dimenziók alapján. [17]
- 11. ábra: A stratégia pillérszerkezete, NTP [17]
1.3.4. McKinsey modell [18]
8 alapkategóriákhoz kapcsolt eszköztár a könnyebb navigálásért – a vállalat fő területei mentén.
- 12. ábra: A McKinsey modell [18]
A szakirodalom vizsgálatát követően dőlt el, hogy az értékelő kérdőívet a folyamatszervező gyakorlatban szokásos logika mentén kell felépíteni (lásd később), alkalmazva az un. grading értékelési módot. Ez azt jelenti, hogy a kérdésekre fejlettségi szintekre lebontva válaszokat definiáltam, mely leírja az adott vállalat adott területi szintjét. Legközelebb elképzelésemhez a KPMG holisztikus kérdőíve állt. A KPMG azonban elsősorban nagyvállalatokra koncentrál, míg a faiparban kevés nagyvállalat, ugyanakkor rengeteg KKV (kis- és középvállalkozás) dolgozik. Ennek megfelelően változott a szempontrendszer, de a holisztikus megközelítés számomra is fontos szempont maradt.
Az új megközelítés szerint, ahogy Dr. Viharos cikkében is láttuk [6]nem összehasonlító elemzéssel, kisebb energiaráfordítással, hamarabb elérhető az eredmény, mennyire készek a vállalkozások a digitalizációra, illetve az I4.0 megoldásokra.